Használtteszt: Toyota Highlander Hybrid (2006). Nem hiszem, hogy titkot árulok el: a cikk anyagát valamikor szeptember végén készítettük el. Az egész onnan indult, hogy a bővülő Karotta-családnak szüksége volt egy járműre. A fő sarokpontok: automata, kényelmes, takarékos, befér egy baba és egy hatalmas kutya. Utóbbi a csomagtartóba.
Elsőre rávágnánk, hogy erre egy kétliteres turbódízel automata SUV/kisterepjáró kéne, de az ötmillió környéki ár azt a keveset is kizárja, amely létezik. Mert elég kevés ilyen van, és azok is drágák. Valamiért a gyárak nem erőltették ezt a kombinációt, az előző X3-asból is bő három éve jelent meg, és ekkora értékvesztése messze nincs. A Ford Kugát egészen mostanáig nem lehetett megvenni automatával, ha dízelmotor volt benne.
Már az összes izét kizártuk, már egyterűeket is, ekkor jött Karotta ötlete: Highlander, a hibrid. Automata, tágas, kényelmes és elvileg takarékos. Nekem meg már régen függőben volt egy Highlander használttesztem, egy apró malőr miatt, gondoltam, ideje lenne megkérdezni Gergőt, a tulajt, hátha megjavult azóta az autó.
Bár, amikor elmeséltem az autópályán kapott kő miatt kilukadt olajhűtő miatt elfolyt olaj miatt megfővő hibrid erőátvitel szomorú sztoriját, Karotta egy kicsit gondolkodóba esett. Da azért rábólintott, hogy menjünk el, és nézzük meg, milyen egy ilyen. Szerencsére a Highlander valóban meggyógyult.
Furcsa egyébként, hogy Gergő mennyire könnyen veszi az akadályokat, amelyek az Amerikából behozott autók köré épült életét keresztezik. Aki még emlékszik, az ő nyári autója az egyik használttesztben szerepelt Lexus SC 430-as, de az ős-Insight is. A Highlandert már akkor ajánlotta tesztre, de mire sor került volna rá, beütött a kő. Mármint az olajhűtőbe. Hárommillió lett volna az alkatrész.
Csakhogy Amerikában is vannak bontók. Az emberek meg mindenhol úgy viszonyulnak a tárgyaikhoz, amilyen nehéz a megszerzésük – és az amcsik könnyen jutnak autóhoz. És egy olyan országban, ahol nem túl komoly törés után a bontóban végzi a kocsi, ráadásul egy olyan típus, amely magától nem nagyon hajlandó elromlani az első néhány százezer kilométeren – na, az ilyenhez gombokért van bármi. A Highlanderhez is párszáz dollárból volt meg a váltó, pontosabban az a hajtóműszerűség, amely fokozatmentes automataként működik. Folytatás...
A cikk forrása: totalcar.hu
